Fernando, milyen volt a Magyar Nagydíj?

Nagyon kemény! Tudtuk, hogy a rajt pillanata kritikus lesz számunkra, mert ha egy versenyen a hatodik helyről indulsz, abban mindig van rizikó. Megpróbáltam feljönni néhány helyet a startnál, de Ralf Schumacher autója nekem koccant az első kanyarban, és megrepedt az első szárnyam. Amikor teljesen letört, és elhagytam a pályán, már tudtam, hogy a pontszerzés is nehéz feladat lesz.

Mi történt ezután?

Megpróbáltam keményen nyomni, de be kellett látnom, hogy lehetetlen többet kihozni a helyzetből. A magyar pályán nehéz előzni, és beragadtam a mezőny mögé. De az igazi problémám az volt, hogy a vezetőszárny letörésétől megrongálódott az autóm. Pat Symonds elmondta nekem, hogy a verseny vége felé 7%-ot veszített az autóm a leszorítóerőből, ami egy ilyen kanyargós pályán, mint a Hungaroring, igen nagy hátrányt jelentett.

Nem volt túl sok szerencséd…

Nem, pláne, hogy a sérüléstől nemcsak a leszorítóerő ment el, hanem észrevettük, hogy a motor hűtésével sincs valami rendben, mert a motor elkezdett melegedni. A csapattal eldöntöttük, hogy nem vállalunk felesleges kockázatot, ezért visszavettük a fordulatszámot, nehogy túlmelegedjen. Így már tényleg lehetetlenné vált, hogy előrébb végezzek a versenyen.

Tehát ez egy felejtenivaló futam volt számodra.

Igen. Ez csak egy szimpla versenyhétvége volt, ahol nem sikerült pontokat szereznünk, ennyi. Még mindig mi vezetjük mindkét világbajnokságot, és van még egy-két új fejlesztés a tarsolyunkban a szezon későbbi részére. A motivációmmal nincs probléma, és a mostani rossz eredmény miatt sincs rajtam nagyobb nyomás, mint máskor. Én már Isztambulra gondolok!

Mit csinálsz a két futam között?

Pihenni fogok valószínűleg. Rámfér, hiszen az elmúlt öt héten négy versenyünk volt. Valószínűleg tesztelni is fogunk. Egy célom van: a három hét pihenő után teljesen kipihenten akarok rajthoz állni Törökországban!